Hol áll a PERC-mutató? avagy az EU-destruktívoktól a föderalistákig: a pártok viszonya az Európai Unióhoz (2012)

TitleHol áll a PERC-mutató? avagy az EU-destruktívoktól a föderalistákig: a pártok viszonya az Európai Unióhoz (2012)
Publication TypeRiport / Report
Év / Year2012
AuthorsKocsis, Györgyi, Fóti Tamás, Hegedűs István, Stahl Zsófia, Szelényi Zsuzsanna, and Tófalvi Zselyke
InstitutionMagyarországi Európa Társaság
Város / CityBudapest
Abstract

Magyarország 2004-es csatlakozását az Európai Unióhoz lényegében hézagmentes egyetértés övezte az akkori Országgyűlés pártjai között. A magyar politikai erők közül kevesen kérdőjelezték meg azt az álláspontot, hogy Magyarország helye nemcsak földrajzi és kulturális, hanem politikai értelemben is Európában van. Jóllehet akadtak olyan vezető politikai személyiségek – mindenekelőtt az akkori ellenzék legnagyobb pártjában, a Fideszben –, akik bizonyos fenntartásaikat hangoztatták, a szocialista–szabaddemokrata többségű parlament egyhangúlag megszavazta a belépést. Időközben a hazai politikai térkép szinte teljesen átalakult: a kereszténydemokratákkal összeolvadt Fidesz kétharmados parlamenti többségű kormánypárttá duzzadt, a szocialista párt összezsugorodott, a liberálisok pedig kiestek a törvényhozásból, amelyben megjelentek a zöldek, valamint – harmadik legnagyobb erőként – a szélsőjobb képviselői. E változásokkal gyakorlatilag párhuzamosan a magyar politikai közbeszédben az Európai Unióról való diskurzus korábban jellemzően pozitív hangneme elhalványult. Különösen a 2010-es választások óta jellemző, hogy a hazai politikusoknak egyre csökkenő része szól lelkesedve vagy reményteljesen az európai integrációról, miközben markánsan felerősö- dött az unióval kritikus, sőt ellenséges tónus. E folyamattal egyidejűleg a magyar közhangulatban az ezredfordulóra valamelyest felerősödő europesszimizmushoz képest is negatív eltolódás következett be. Ebben természetesen szerepet játszhatnak olyan tényezők, mint a magyar gazdaság tartós és súlyos nehézségei, valamint az EU, ezen belül különösen az eurózóna több éve tartó küzdelme a pénzügyi válsággal. A Magyarországi Európa Társaság kutatócsoportjának azonban meggyőződése, hogy a közvélemény uniótól való eltávolodása igen nagy részt a politikai elitben – ideológiai és politikai okokból – felerősödött és általa gerjesztett euroszkepszisnek tudható be. Úgy véljük, a vezető politikusok nem csupán követik retorikájukkal szavazó- ikat, hanem legalább annyira alakítják is híveik álláspontját, s ez különösen így van egy olyan komplex, az átlagos választópolgár számára meglehetősen bonyolult, áttételes és nehezen ellenőrizhető kérdéskör tekintetében, mint az Európai Unió. Állítjuk: miközben az integráció gazdasági krízisének megoldását Európában egyre többen a tényleges politikai unió felé vezető úton keresik, a hazai politikai elitnek rendkívül nagy a felelőssége abban, hogy tovább erősödik vagy pedig visszaszorul az unióellenesség Magyarországon; hogy 2014-ben akár választást is lehet majd nyerni az EU-ból való kilépés szlogenjével, vagy ellenkezőleg, Magyarország a föderális unió aktív alakítói között foglal majd helyet. Ahhoz azonban, hogy az egyes pártok felelősségét e folyamatban pontosan megállapíthassuk, részleteiben ismernünk kell, hogyan is viszonyulnak valójában az Európai Unióhoz. Ezt szolgálja a Magyarországi Európa Társaság kutatócsoportja által most első ízben elvégzett PERC-kutatás. A „PERC” betűszó kutatásunk angol nyelvű címének (Party EU-attitude Report Card) kezdőbetűiből származik, de magyarul is értelmezhető, amennyiben elemzésünk percepciós – kvalitatív jellegű – vizsgálatnak minősül. A PERC-kutatás alapvető célja az, hogy a magyar Országgyűlésben jelenleg mandátummal rendelkező politikai pártokat besorolja aszerint, hogy különféle megnyilatkozásaik összesített minősítése alapján hol helyezkednek el egy 10 kategóriát tartalmazó, emelkedő skálán, ahol az 1. kategóriába az integrációt maximálisan elvető, azt lerombolni szándékozó, a 10.- be pedig a teljes, kiépült föderáció víziójával aktívan egyetértő politikai szervezet kerül. Kutatásunkat az euroszkepticizmussal kapcsolatos nemzetközi és hazai tudományos elemzések (az ezekkel kapcsolatos összefoglalót lásd az „Elméleti előzmények” című fejezetben) újszerű megközelítésére építettük. Vizsgálatunk kizárólag a jelenlegi országgyűlési pártokra terjed ki, tehát nem szerepel benne olyan politikai szervezet, amely 2010-ben kiesett a magyar parlamentből, függetlenül attól, hogy az érintett pártnak maradt képviselője az Európai Parlamentben. Hasonlóképpen, nem képezték jelen vizsgá- latunk tárgyait parlamenten kívüli politikai szervezetek, „protopártok”, függetlenül a közvéleménykutatások által jelzett népszerűségüktől. A PERC-kutatás főszereplői tehát a következő pártok: Fidesz–KDNP, Magyar Szocialista Párt, Jobbik Magyarorszá- gért Mozgalom, Lehet Más a Politika, valamint a Demokratikus Koalíció (a továbbiakban a Fidesz–KDNP-t Fideszként említjük, hacsak speciális körülmény nem indokolja a KDNP külön megnevezését). A vizsgált időszakot – kutatásunk témájához illően – a 2009-es európai parlamenti vá- lasztásokkal indítottuk és 2012 nyarán zártuk le. A pártok EU-val kapcsolatos nézeteit az ebben a hároméves periódusban négy különböző forrásból származó, nyilvános szövegeik kvalitatív tartalomelemzése alapján értékeltük: hivatalos pártdokumentumok, a párt képviselőinek felszólalásai az Európai Parlament plenáris ülésein, felszólalások a magyar Országgyűlés bizottsági és plenáris ülésein, valamint a párt vezető személyiségeinek megnyilvánulásai a médiában (a pártonkívüli kormánytagok értelemszerűen kívül maradtak vizsgálatunk hatókörén). E négy terep kiválasztásában – a kutatás korlátozott kapacitásai mellett – elsősorban az volt a vezérelvünk, hogy a pártok nyilvános szereplései milyen mértékben alakítják a közvéleményt, ezért például bármily jelentős szakmai munkára adnak is lehetőséget, kimaradtak a vizsgálatból az Európai Parlament szakbizottságaiban elhangzott magyar felszólalások. Mind az EP, mind az OGY tekintetében kutatásunk tárgya kizárólag az volt, hogy a képviselők mit és hogyan mondtak, nem pedig az, hogy miként szavaztak. A média által kínált merítési lehetőségből igyekeztünk az eredeti forrásokra koncentrálni, az átvett, megismételt, „felturbósított” anyagok tömegével szemben. Eredeti elképzésünk az volt, hogy a négy nyilvános területen túl az egyes pártok néhány vezető személyiségével kutatói háttérbeszélgetések keretében is igyekszünk kipuhatolni az unió- hoz fűződő viszony természetét. Ez a kísérletünk a potenciális interjúalanyok vonakodása következtében csak korlátozottan sikerült, a megszerzett „információmorzsákat” az egyes pártokról szóló összegzésekbe építettük be. A különféle terepeken rendelkezésre álló megnyilvánulások szelekciós eljárása a „Módszertan” című fejezetben olvasható. Tartalomelemzésünk legfontosabb eszköze a PERC-index, amely az „EU-destruktív” és a „föderalista” – mint két szélső pont között – 10 kategóriában ad meghatározást az EUhoz fűződő viszony típusára, illetve annak intenzitására (a kategóriákat és definícióikat lásd a „Módszertan” című fejezetben). A vizsgálat során először a különféle forrásokból kivá- lasztott egyedi politikusi megnyilvánulásokat értékeltük a PERC-mutatóval (a kategóriát mindig a vizsgált szöveg után zárójelben tüntettük fel). Az elemi szövegrészekre adott pontszám alapján mindegyik terepre – az Európai Parlamentre, az Országgyűlésre stb. – átlagot számoltunk, majd ez utóbbiak átlaga – amelyet esetenként „szubjektív benyomás” alapján fél ponttal eltérítettünk a számtani átlagtól – eredményezte az adott párt PERC-mutatóját. A módszer célja nemcsak az volt, hogy összességében kijelölje egy-egy parlamenti párt helyét a PERC-skálán, hanem az is, hogy – az átlagok mögé nézve – kiderüljön egy párt EUval kapcsolatos retorikájának belső koherenciája, a belpolitikai küzdelem mögött meghúzó- dó érdemi álláspontja (esetleg annak hiánya), vagyis a felszín mögött a valóság. Mint minden kvalitatív szövegelemzés, a PERC-kutatás is bizonyos mértékig szubjektív, a kutatócsoport saját vizsgálati szempontjait, kategóriarendszerét tükrözi. Ezért úgy gondoltuk, érdekes, és hasznos kiegészítője lehet vizsgálatunknak egy olyan közvéleménykutatás, amely a választópolgárokat kérdezi meg arról, hogy ők hová sorolnák be a hazai parlamenti pártokat az 1-10 skálán aszerint, hogy az adott párt hogyan viszonyul az Európai Unióhoz. Ezt a kutatást, amelynek eredményét tanulmányunkhoz fűztük, a Medián Kft. végezte el számunkra. Az elkövetkező évek során mind az újabb hasonló közvéleménykutatások, mind pedig magának a PERC-kutatásnak a rendszeres megismétlése jó lehetőséget kínál annak bemutatására, hogyan változott-változik – kiváltképp az esetleg színre lépő új pártok hatásá- ra – a magyar politikai elit Európai Unióhoz fűződő attitűdje.

AttachmentSize
PDF icon hungarian-europe-society-percweb.pdf1.16 MB